2003. év szöveges elnöki beszámolója, eredmények ismertetése
Az év elején folytattuk a 2002-ben megkezdett téli madárkarácsony akciónkat. Nyolc zsák napraforgómagot sikerült szétosztanunk az arra igényt tartó madárbarát gyenesdiásiaknak. Az akció évről évre sikeresebb, mivel olyan madárfajokról is visszajelzés érkezik, melyek már régóta nem voltak megfigyelhetők a környéken.
A tél végéig teljesítettük pályázati leigazolásainkat, februárban túrákat szerveztünk a havas Keszthelyi-hegységbe és több településre is kiszélesítettük madárkarácsony akciónkat.
Tavasszal terepi bejárásokat folytattunk a környéken, figyelve forrásaink vízhozam alakulását. Később a vezetőség a későbbi szemétszedések és erdőtakarítások kapcsán többszöri terepbejárást végzett. Ezzel kezdetét vette az a környező általános- és középiskolákat is bekapcsoló program, melyben az intézmények diákjai is konkrét feladatokat kaptak a környezetvédelem terén.
Március és április hónapokban, immáron ötödik éve a térség iskoláiban és óvodaiban sorra kerülő Víz és Föld Napi rendezvényekhez nyújtottunk szakmai és rendezői segítséget.
Április közepén fűnyírást és újabb bozótirtást kellett végeznünk a gyenesdiási Nagymező déli, rendbetett területrészén a "Rügyfakadás" megrendezése előtt.
Április végén megrendeztük a szokásos zöld napi Tavaszünnep rendezvényünket, immáron 5. alkalommal, de az idő idén nem igazán volt kegyes hozzánk, így a Csider völgy Hatlábú pajtájának helyreállítására szerény összegek gyűltek össze. (Néhány ezer forint, mivel a bevételek éppen csak finanszírozták az előzetesen megtett kiadásainkat.) - Ez pedig így megmaradt a tavalyi befejezetlen feladatunk megvalósítására, a jégverem megépítésére a Balaton-parton.
A kétnapos rendezvény első napja azonban sikeres volt, mivel egy civil találkozó került megrendezésre ezen a napon. Ennek eredményeként egy civil összefogás bontakozott ki a környéken tevékenykedő hasonló tevékenységet végző civil szervezetek közt. Egyfajta "ernyőszervezeti szerepkör" felvállalásával egyesületünk közös pályázatokat adott be, melyek eredménye 2004 év elején várható!
Májusban költségvetési pályázatot adtunk be, valamint táblákat helyeztünk ki több helyszínen. (A pályázat azóta elbírálásra került, amit sajnos elutasítottak.)
Több megkeresés érkezett források, felhagyott kutak rendbetételére, így többek közt a Döbröcei halastó-tározókat tápláló Kopácsi-forrás és környezete rendbetételére. A pályázatot részben mi, részen a Tátika-Rezi Kistérségi Társulás készítette el, de az egyesület nyújtotta be az önkormányzattal közösen, konkrét forrásrekonstrukciós és parkosítási költségvetéssel (közel ötmillió forint értékben). A sümegprágai forrás kapcsán hasonló egyeztetések és terepbejárások folynak a polgármesterrel.
A nyár eleji Fehér Holló Egyesület által szervezett zalaszántói természetvédelmi tábor alatt megismerkedtünk és felvettük a kapcsolatot a Zalai Természetjáró Szövetség néhány jelentős vezetőjével, akik a későbbiek során információkkal, adatlapokkal és részletes ismertetőkkel láttak el a Szövetséggel kapcsolatban. Szóba került, hogy az egyesület egy az egyben egy tagként belép a Szövetségbe, ehhez azonban még az igényeket fel kell mérni és egy tematikát ki kell dolgozni.
A mindenkori kirándulásainkba, egyfajta következetes rendszerességet kell beépíteni. A Gyenesdiási Turisztikai Egyesület által meghirdetett nyári programajánlatban szereplő pénteki gyalogtúrák, ugyanis nem úgy sikerültek ahogy kellett volna. Az egyesületnek pedig elkészített bakancsos és gyalogos túraútvonal tervezetei már idevonatkozóan megvannak. (Ezek a prospektusok és tervek már több kistérségi fórumon szóba kerültek, ahonnan is felkérés érkezett az egyesület felé kezelési tervekben való konkrét közreműködésre.)
Több megkeresés érkezett egyesületünk felé a környező településekről Környezetvédelmi Programok, koncepciók megírásával kapcsolatban. A települési költségvetési ill. pályázati feltételeknek kell sikerülnie ahhoz, hogy csapatunkat felkérjék ezek megírására. A Fehér Holló Természetvédelmi Egyesület felkérte a Forrásvíz Természetbarát Egyesületet egy Keszthelyi-hegység kezelési irányelveiről szóló tanulmányban (BfNPI megbízásából) való részvételre. Csapatunk a dolomit-Riviéra területek vízgazdálkodásáról, vizes élőhelyeiről és környezeti hatásvizsgálatairól adott le adatokat (közel 40 oldal terjedelemben) a munkába.
"Living Lakes - Élő tavak" program kapcsán egyesületünk bekapcsolódott egy nemzetközi felvállalásba. A program 1998-tól indult a tavak nemzetközi védelmére. A GNF és a UNEP már a '70-es évektől a világ tavainak jövőképén, megmenthetőségén dolgozik. Eredetileg négy tó került mindösszesen Európából ebbe a védelmi rendszerbe, ma a világból 23 van már bent, ebből európai 6. Nagy az érdeklődés, évente csak egy-egy tó kerülhet fel a jelölt listára. Megbízható hátterű civil szervezet, szövetség, vagy konzorcium vállalhat koordináló hazai szerepet a feladatban.
- Egy internet lehetőség kapcsán a Balatoni Integrációs KHT megkereste a program kapcsán a GNF-t, később bevonva a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségét kialakított egy munkacsapatot. Ebben a csapatban kellett közreműködnie az egyesületünknek a NABE-vel és a Balatonfüredi Jacht Clubbal együtt. Összeállt egy feladathalmaz, melyhez nemzetközi támasz a program és a civil szerepvállaló a BCSZSZ. A feladatok pontokba szedve a következők:
- A tó ökológiájának és biodiverzitásának megőrzésében való folyamatos szerepvállalás,
- Folyamatos fenntarthatóság kialakítása a gazdálkodó, sport és hobbi szerezetekkel,
- Hatékony környezetvédelmi stratégiák támogatása, valamint ezekben való aktív részvétel,
- Oktató,nevelő és tudatformáló munka a tó értékeinek bemutatására és a környezeti értékek védelmére. - Később egy Angliában megrendezett konferencián (2003. IX. 08.) Simon Károly (a Balatoni Szövetség tiszteletbeli elnöke, BCSZSZ küldött) és Molnár Gábor (a Balatoni Integrációs KHT elnöke) szakmailag felvértezve, kitünő nyelvtudással eladták - úgymond - a Balaton problematikáját, így a tagjelöltek sorába vették Magyarország legfontosabb, legnagyobb és egyben legveszélyeztetettebb tavát. Minden ország csak egy tóval pályázhatott. Egy szakmai megbeszélés kapcsán (július) a szervezet küldöttei meggyőződhettek arról, hogy a Balatonra tényleg ráfér a szakértői, nemzetözi segítség és szerepvállalás. Egyesületünk a NABE-vel együtt csokorba szedte a tóra vonatkozó és a vízgyűjtő területen kialakult környezet- és természetvédelmi problémákat megoldandó feladatokat.
- Jelenleg folynak az egyeztetések és a konkrét szakmai munka arról, hogy így elfogadott egy évre szóló "jelölt" státuszban milyen érdemi lépéseket teszünk a tó védelméért, valamint a jövő évi érdemi taggá nyilvánító döntéshez egy kiváló, bemutatkozó anyag álljon össze.
Szeptember utolsó hetében a Balatoni Civil Szervezetek Szövetsége éves közgyűlését tartotta Gyenesdiáson, melynek megrendezésében egyesületünk házigazda szerepet vállalt fel. Téma: Living Lakes, LIFE program, valamint az éves beszámoló volt.
2003. őszén a térségünkben létrejött egy Nyugat-Balatoni Térségfejlesztési Tanácsadó Testület, melyen belül a civil oldalt erősíti a Forrásvíz Természetbarát Egyesület, a Da Bibere Zalai Borlovagrend és a NABE keszthelyi csoportja.
- A testület legfontosabb feladata, hogy összefogja az önkormányzati, a gazdasági és a civil szféra szereplőit; így lehetőség nyílik a közösen megfogalmazott célok és feladatok elvégzésére, valamint még szorosabbra fűzhetjük a már kialakított jó kapcsolatainkat a régióban tevékenykedő egyéb szervezetekkel, vállalkozásokkal, önkormányzatokkal.
- A civilek közös együttműködésére, feladatok felvázolására, illetve teljes mértékű összefogására nagy szükség van a térségünkben. Szeretnénk az itt tevékenykedő összes szervezetet összefogásra ösztönözni, hogy a céljaink elérésében egymás segítségére lehessünk. A Tanácsadó Testületen belüli munkában is csak úgy tudjuk képviselni a szféra elképzeléseit, javaslatait, ha tisztában vagyunk szektorunk elvárásaival. A legfontosabb feladatunknak tartjuk az összes civil szervezet meghívását max. 2 havi rendszerességgel, ahol megvitathatjuk gondjaikat és a térségben felmerülő problémákra megoldási javaslat kidolgozást eszközölhetünk.
Mindezek mellett közösen a lakosságot minél szélesebb körben informáljuk munkánkról, illetve tájékoztató, ismeretterjesztő előadásokat szervezünk számukra.
Szeptember és október hónapokban került sor a keszthelyi Polgármesteri Hivatal által kiírt pályázaton elnyert feladatunk végrehajtására. "Helyi jelentőségű védett természeti érték" táblák ( 30 db ) kerültek kihelyezésre Keszthely és környékének több pontján.
Az őszi Gyenesdiási Szüreti Vígasságok alkalmával ismételten, egyesületünk által a körforgalomnál felállított bálványos regős (főfás) faprésnél, ünnepi préseléssel vette kezdetét az ünnepségsorozat. Ennek lebonyolításában, mint az eddigi években is jelentős rendezőszerepet vállaltunk.
Hasonlóan a tavasszal már megrendezett erdőtakarítási programunkhoz, egyesületünk őszi szemétszüretet hirdetett két alkalommal november elején és közepén, a BfNP két különböző helyszínén. 22 köbméternyi szemetet sikerült így szervezetten, lakossági, civil és intézményi segítséggel összegyűjteni és elszállíttatni.
Meghirdetésre került idén is az "egy szőlőtő, egy kert" - akció, melyben közel 300 szál rezisztens szőlőoltványt sikerült Páli Lajos, nyugalmazott főkertész tagtársunk révén beszerezni és kedvezményesen népszerűsíteni székhelytelepülésünkön.
Az ősz végén, Nánássy Árpád tagtársunk jóvoltából, felajánlásként a Westeltől két éve kapott mobil telefonokat kicserélték, két korszerűbbre (NOKIA 7650), mellyel továbbra is hatékony maradhat a kommunikáció.
A "madárkarácsony" akciót az idei évben decembertől, közel negyven zsák napraforgóval és repcével kezdtük meg. Ez a mennyiségnövekedés a tavalyi évi igények felméréséből következett. A magot az egyesület székhelyén osztottuk ki 3 kg-os kiszerelésben, amíg a készlet tartott.
Év végére a téli előadássorozatok megszervezése (természet és környezetvédelmi témákban), valamint a 2003/2004-es madárkarácsony kihirdetése maradt.