Civil környezet- és természetvédő szervezetek együttműködési lehetőségei
egy szövetségen belül

Szerzők:

dr. habil Kocsondi József - egyetemi tanár
Gál Lajos - természetvédelmi szakmérnök
Németh Ildikó - mérlegképes könyvelő, gazdasági informatikus hallgató
Fodor Lóránt - egyetemi adjunktus

A gyenesdiási székhelyű térségi Forrásvíz Természetbarát Egyesület a Nyugat-Balatoni Régióban tevékenykedik megalakulása óta. A környezet- és természetvédelem területén, valamint a környezettudatos szemlélet kialakításában jelentős eredményeket tudott felmutatni. Ezen civil szervezeten keresztül jól lehet érzékeltetni a szféra jelenlegi és jövőbeni lehetőségeit.

ALAKULÁS
A Forrásvíz Természetbarát Egyesület 1998. december 17-én alakult közhasznú egyesületté, egy olyan önszerveződött aktív kis közösségből ( Forrásvíz Természetbarát Kör ), amely már 1998-ban is sok kisebb-nagyobb térségi megmozdulásban vett részt, illetve újak kezdeményezője volt.
Támogató és aktív tagjainak száma – jelenleg nyolc Balaton-parti települést érintően – 45 fő, akik különböző végzettséggel és képzettséggel rendelkeznek.

Tevékenységi körük kiterjed bármely Nyugat-Balatoni Régión belül megtalálható (alrégió, kistérség) önkormányzat területét érintő regionális ill. helyi problémára, amely akár környezetszépítési, akár környezet- és természetvédelmi kapcsolódási pontokkal rendelkezik.

CÉLOK
Céljaik között szerepel Gyenesdiás és a környező települési önkormányzatok közigazgatási területén, valamint azok határaihoz tartozó külterületi (erdő) részletekben a környezet- és természetvédelmi tevékenységek összehangolása, a természeti környezet megőrzésében a térségi együttműködés generálása.
Ehhez kapcsolódóan az egyesület célja, Gyenesdiás és a szomszédos települések közigazgatási területén, illetve más partner-területeken:

• területfeltáró tevékenység a természeti- és épített környezet számbavételével, védelmi eljárások kidolgozása, megszervezésük helyi szintű irányítása
• környezet- és természetvédelmi igények felmérése és a helyi lakosok érdekeinek egyeztetése, képviselete az önkormányzatok felé
• a lakosság megfelelő szintű informáltságának elősegítése, a környezet- és természetvédelmi vonatkozású szemlélet fejlesztése.

Az egyesület közhasznú tevékenységet folytat. Ennek keretében a célok között megfogalmazottak szerint az egyesület kifejt ismeretterjesztést, kulturális örökség megóvását, műemlékvédelmet, természetvédelmet, környezetvédelmet, valamint az Euro-Atlanti integráció elősegítését szolgáló tevékenységeket.
Mindezen célokat a múltban és jövőben is pályázati keretekből, illetve a lakosság és önkormányzatok bevonásával tudta elérni.

FELÉPÍTÉS, KAPCSOLÓDÁSI PONTOK
A Forrásvíz Természetbarát Egyesület működőképességéhez szükségszerű volt a stabil felépítés, amely magukra a családokra, baráti és munkahelyi közösségekre alapozott. Jelentős eredmény még a mai napig az egyéb civil szervezetekkel való szoros kapcsolattartás és együttműködés is; így tudta elérni, hogy a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének alapító tagja és ezen belül pedig a környezet- és természetvédelmi feladatokat ellátó csoportjának vezető egyesülete lett.

A Balatoni Civil Szervezetek Szövetségének (továbbiakban: BCSZSZ) már megalakulásakor elsődleges fontosságú volt a tó vízvédelme és környezetének tisztasága.
Az alapító egyesületek szerteágazó tevékenységük mellett a környezet- és természetvédelmet mindig is szem előtt tartották.
A szövetség már létrejöttekor egy különálló szekcióban szerette volna tárgyalni és képviselni többek között a tó védelmével kapcsolatos feladatokat, mely elsődlegesen a víz minőségét, a nádasok állapotát, az illegális hulladéklerakók helyzetét, a zagykazetták kérdéskörét és közvetetten a karsztvízbázis védelmi feladatokat érinti.

Ezek közül itt elsődlegesen kiemelnénk a hulladék elhelyezés kérdéskört, mely kivetítve bizony nagyon szorosan kapcsolódik a tájtervezés, tájrendezés, tájsebészet feladatköréhez.
Minden civil szervezet, amely egy adott vagy több önkormányzat területén tevékenykedik, önkéntelenül is belebotlik olyan problémákba, melyek a szeméttel, a hulladékszállítással, az illegális lerakókkal és a csúnyán éktelenkedő tájsebekkel kapcsolatosak.
A szennyező-forrásoknak kitett élőhelyek védelme szűkebb értelemben rehabilitálást, tágabb értelemben pedig tájvédelmet jelent.

Mindezek mellett nem elhanyagolható az egyesület és a szövetség részéről egyaránt az önkormányzati feladatokban történő szerepvállalás, civil érdekképviselet, lobby.

 

Civil szervezeti (Forrásvíz Természetbarát Egyesület) és Önkormányzati (székhelytelepülés: Gyenesdiás) kapcsolatrendszer hatékony példája:

• Szakmai közösség
• Helyi környezetvédelmi rendelet térségbe való adaptálása (szomszédos települések, BfNP)
• Környezetvédelmi feladatokhoz anyagi forrás megteremtése (Környezetvédelmi Alap)
• Környezetvédelmi koncepció kigondolása (szelektív hulladékgyűjtés beindítása, tudatformálás, szakmai napok)
• Környezetvédelem intézményesítése (Önkormányzati önálló bizottság felállítása az aktív szakmai civil közösség bevonásával)
• Komplex Környezetvédelmi Program kigondolása (ezzel a cél: alulról, térségekből építkezve nőjék ki magukat a megyei programok)
• Önkormányzati ösztönzőerő, döntéshozatali beleszólás (pl. településfejlesztési tervek kapcsán, kistérségi projektek szintjén)
• Civil összefogás (szövetség vagy hálózat) kiépítése közös célok eléréséért, források megteremtésére.

Pályázatok kínálta élő témakörök, valamint az ezekhez fűzött egyesületi tervek, lehetőségek:

1. Közös képzési tréning (konferenciák, fórumok)

• Nevezetes zöld napokhoz fűződő rendezvények, tanácskozások térségi szerepvállalása
• Régiós szövetségen belüli hatékony környezeti nevelést, oktatást kiegészítő tudatformálás

2. Információs rendszerek kialakítása

• Ismertetők, információs táblák kihelyezése
• Tematikus kiránduló-útvonalak kijelölése, térségi léptékűvé tétele
• Csillagtúra útvonalak kialakítása (bakancsos túraútvonalak időléptékűvé és tematikussá tétele)
• Tanösvények kialakítása (hegységbe vezető természettörténeti, valamint a településeket érintő hely- és kultúrtörténeti útvonalakkal, kidolgozott tervekkel)
• Emléktúra útvonalak kialakítása (pl. az öt települést érintő Darnay-Dornyay Béla emléktúra útvonal tervezete, a térképalappal együtt)

3. Humánerőforrás pályázati lehetőségei:

• Jobb, hatékonyabb koordináció biztosítása
• Több civil szervezet összefogásának eredményessége ("ernyőszervezeti szerepkör")
• Munka ütemtervek pontos végzése, szakszerű felügyelete

4. oktatás, nevelés

• szerepvállalás iskolai, óvodai fakultációs szinteken
• vetélkedők, tájékoztató anyagok, kirándulások szervezése különböző korosztályok számára.

EREDMÉNYEK

A megalakulás utáni kezdeti pályázati sikerektől komoly lendületet kapott az egyesület kezdeményezőkészsége. Kezdetét vehette az a program, amely ma is meghatározója tevékenységének: a forráskutatás, a források környezetének rendbetétele, természetszerűvé alakítása, helytörténeti jellegű forráskútfők rekonstrukciója. A mai napig vizsgálják kijelölt forrásaik vízminőségét, adataik országos vízbázisvédelmi programok eredményeiben hasznosulnak.
Hagyományt teremtettek székhelytelepülésük híres szabadidős erdei kirándulópontján a Nagymezőn, itt ugyanis „Rügyfakadás-Tavaszünnep” –néven egy új térségi tavaszköszöntő kulturális és természetvédelmi program indult be. Minden tavasszal a Föld Napjára emlékezve felajánlásokat gyűjtenek egy-egy elgondolt térségi cél, feladat eléréséhez.
A Vizek Világnapján, valamint Madarak és Fák Napján vetélkedőket iskolai, óvodai programokat szerveznek.
Nyáron kirándulásokat szerveznek, valamint táborokhoz csatlakoznak. Ősszel honos fákat telepítenek a Balaton mellett, télen pedig előadásokat szerveznek a környezet- és természetvédelem jegyében.

Jelentős eredmény az egyesülettől, hogy térségi szinten a Fehér Holló Természetvédelmi Egyesülettel együtt generál lebonyolítói lehetnek a vidékfejlesztési SAPARD programon belül a Nyugat-Balaton környezet- és természetvédelmi feladatainak.
Eredményként lehet elkönyvelni, hogy az egyesület 2001. évtől a Balatoni Civil Szervezetek Szövetségében jelentős szekciós feladatokat kapott a régió környezet- és természetvédelmében.

EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EU KÜSZÖBÉN A CIVIL, A VÁLLALKOZÓI ÉS AZ ÖNKORMÁNYZATI SZFÉRA SZEREPLŐIVEL

A közösségi és magán partnerek egyrészt közös, projektben megformált célokat, másrészt különböző, a mindenkori funkcióknak megfelelő érdekeket követnek. A partnerségi kezdeményezések akkor nyilvánulnak sikeresnek, ha ezek mindkét oldal számára, a lehetőség szerinti legnagyobb mértékben elérhetők.
A partnerség ("Public-Private Partnership") leggyakoribb esete, amikor a közösségi szektort képviselő fél egy piaci szereplővel vállalkozik arra, hogy - részben vagy egészben - felépítsen, felújítson, működtessen, vagy menedzseljen egy komplexebb rendszert, ezzel megteremtve egy a társadalom szempontjából fontos közösségi szolgáltatás vagy igény feltételeit. A sikeres partneri együttműködés kulcsfaktorait a nemzetközi tapasztalatok alapján a következők mutatják:

• A partnerség célja egyértelmű és azonos legyen minden szereplő számára
• A társadalmi szféra bevonása - közösségi részvétel a folyamat sikeréhez hosszú távon nélkülözhetetlen. A különböző típusú civil résztvevők részvételét megfelelő módon kell koordinálni
• Jól átgondolt alapkoncepció, melynek része az egyes partnerek felelősség- és feladatmegosztása, valamint a jelenleg előre nem látható feladatok, problémák kezelésének metodikája
• A program ütemezése - gyors kezdés, látványos sikerek az első szakaszban, ezek megfelelő "megünneplése" a partnerséget elmélyítik, s a projekt számára marketing szempontból is nélkülözhetetlen.

A különböző döntési jogok alapján leginkább az együttműködési partnerség biztosítja a hosszú távú célok megvalósításának kereteit. A nemzetközi tapasztalatok szerint az önkormányzatok a csökkentett döntési kompetenciájukat csak fokozatosan tudják elfogadni, ugyanakkor belátható, hogy a privát szféra csak akkor kötelezi el magát egy közös vállalkozásban, ha a folyamat felett megfelelő kontrollal rendelkezik.
Összességében elmondható, hogy ezen új együttműködési forma alapját azok a felgyorsult változások idézték elő, amelyek között az önkormányzatok a bürokratikus eljárásrend és általában véve a korlátozott kapacitásai révén (mind humánerőforrás, mind finanszírozási szempontból) nem tudták megfelelő mértékben vagy megfelelő gyorsasággal a közösségi igényeket kiszolgálni.
A Forrásvíz Természetbarát Egyesület a partnerség kialakításában a térségben elsőként egyfajta "ernyőszervezet" kialakítását vállalta fel. Együttműködési megállapodásokkal, valamint térségi pályázati koordinációval segít integrálni célokat és feladatokat a környezet- és természetvédelem területén. (A BCSZSZ ezzel szemben nem "ernyőszervezet", hanem érdekképviseleti szövetség egy közös cél, a Balaton védelmében.)
Önkormányzati, valamint önkormányzatok intézményei szintjén szerepvállalási, tanácskozási és döntési jogkörrel is rendelkezik, amely igen fontos lépés egy térség civil szférája számára. Példaértékként ezek az úttörő kezdeményezések mutatják leginkább az egyesület, mint térségi civil kezdeményező partnerségi törekvéseit. Ezek azok az Európa Uniós elvárások és törekvések a civil lehetőségek számára, melyek követendővé teszik a fent leírt kitűnő példát.

Befejezésként az alábbi SWOT analízis megmutatja azokat a kívánalmakat, amelyeken még változtatni, valamint fejleszteni szükséges a civil értékrend tökéletesítésére:

ERŐSSÉGEK Alulról való építkezés (családok, barátok) Különböző végzettségű és képzettségű tagok együttműködése Önkéntes, szabad munkaerő és munkavégzés Önkormányzatok és a lakosság teljes mértékű és pozitív támogatása Elnyert pályázati sikerek Környezetvédelem szükségessége a térség számára		GYENGESÉGEK Forráshiány Nyelvi ismeretek Infrastruktúra (pl. információs háttér) Kommunikációs eszközök Régiós aszinkron
LEHETŐSÉGEK Ernyőszervezeti képviselet Képzés, továbbképzés Konferenciák, fórumok Nemzetközi pályázati rendszerbe való bekapcsolódás Partnerség kiépítése a vállalkozói szférával is Környezetbarát szemlélet, szakmai lobbi		VESZÉLYEK Pályázati előírásoknak való megfelelés (önerő, túlzott adminisztráció) Lakossági közöny Infláció Környezetkultúra hiánya Intézményi háttér (iskolák, óvodák, művelődési központok) túlterheltsége

Gyenesdiás, 2003. augusztus 14.